Vasúti szakszavak
Vörössávos alakjelző nézi a pályát alant,
Hogy a váltójelző súlykörtéje helyére kattant,
Váltókulcsok rendjük szerint, a vágányút szabad,
Kazánnyomás, víz, szén elég, s a szerelvény halad.
Piszkos a daru vize, telepszik a kazánkő,
Szárad a gőz, a kúpból túlhevítőbe menő,
Sietve a dugattyúba a tolattyú után,
A fúvóba fáradtan mély ütemet trombitál.
Gőz a füsttel barátilag egy szekrénybe rohan,
Heves táncuk közepette kéményen mind suhan,
Fodrosan gomolyognak, könnyű szelek játékai,
„No de a vonatot meg is kéne állítani”.
Vezér kezétől fékszelepen sűrű lég süvít,
Fékhengerek mozognak, a féktuskó felül itt.
Fővezetéknyomásból picinyt szabadba indít,
Kormányszelepünk résen, segédlégtartály szint így.
Kerékfordulat veszt, sebességmérő leszámul,
Tűztérajtó zárul, feladat rá eztán hárul,
Fűtő a lankadt feszmérőre szájtátva bámul,
Hogy a hamuláda hőt levegőnek mért árul?
Álló alakjelző nézi már a pályát alant…
Celldömölk, 2010. 01. 18
