HTML

Üzenet Gógánfárúl

Üzenet Gógánfáról, kis embertől a nagy világnak, onnan, hol vármegyéink összefutnak, a falu, aminek két vasúti megállóhelye van, és egy pályaudvara, miknek szerénységből idegen falvak neveit adták. Egy egykori magyarlakta falu, a volt Magyar Királyságban, melynek fejéről leesett a korona (má azé annyira nem király), az egykori Zala vármegyében, a Marcal partján. Há persze, ho' nem a falurú fog szóni, te! De hát ezt ugy köllött bevezetnyi, hogy kultúrális pesti meg amerikás fejénrép is megértse! Vótá mán Gógánfán? Nem mi? Azt hiszed, azt hittem, hogy azt hiszed, hogy nem hiszem, hogy tudod?! Gondúkodnya köllene, nem e'hinni minden végbélterméket, amiket ilyen hüle naplókban írnak le!

Friss topikok

Linkblog

Újabb nyelvtanóra írt házifeladatomat osztom meg

2010.04.27. 22:52 :: Cellbuborék

Miért piros a színe a tilost jelző lámpának? (áltudományos-történelemhamisításos magyarázat)

 
Ahhoz, hogy megérthessük, miért épp ez a színe a tiltó jelzőlámpának, kicsit vissza kell utaznunk az időben, hogy megismerjük a keletkezésének a mikéntjét. A hagyomány a piros jelzőlámpa feltalálását és első alkalmazását az első magyar előembernek, Vértesszőlősi Sámuelnek tulajdonítja, aki 350 ezer évvel ezelőtt szabadalmaztatta együdálló találmányát. A dolog hátterében ugyanis az állt, hogy az időben súlyos válság sújtotta a környéket, a vadállattámadások következtében jelentősen csökkent az egy testre jutó fők száma, s a fejvesztés mellett az éhség miatt az emberek megették egymás kamatlábait is, amivel persze nem laktak jól. Mindezen tényezők következményeképpen a következő főbunkodai (a főbunkoda volt akkoriban a törvényhozó testület) választásokon a Vegetáriánus Zöld Párt kétharmados többséget szerzett, s így lehetősége nyílt a bunkotmány módosítására. A főbunkoda vezetése betiltotta az addig alkalmazott mamutelejtési módszereket, így például a a lenyilazást és a szakadékbahajtást. Az új bunkotmány ugyanis kimondta, hogy az állatokat megölésük előtt kötelesek a vadászok azt előzetesen szóban vagy valamiféle jelzéssel elejtésére figyelmeztetni. Hamar rájöttek azonban elődeink, hogy a mamutok nem igazán értik a nyelvüket, s mivel a régi módszereket nem alkalmazhatták, újabb éhínség tört ki. Vértesszőlősi Sámuelnek ekkortájt ment épp tönkre tanácsadói és befektetői cége, ezért új megélhetés után kellett néznie. Meghallva az éhínség hírét, elhatározta, hogy elkészíti az első piros színű lámpást, amivel megállításra lehet majd az állatokat bírni. Hamar ki is fejlesztette a Wolfram-szálas körteizzót, de mivel nem volt még a háztartási villamos hálózat a közösségben kiépítve, hamarosan elvetette találmányát. Ezután egy vörös színű üveglapok közé helyett viaszmécsessel kísérletezett, s a fejlesztés tökéletesen bevált, s a szabadalamaztatás után a jogdíj is őt illette, így valóságos lámpagyárat alapíthatott. Ám a siker nem tartott sokáig. A lámpa első bevetésére időszámításunk előtt 348 ezer december 18. –án, este nyolc órakor került sor. Sámuel ezt az időpontot választotta, mivel éjjel, a havas tájon kitűnően látszott a vörös jelzőlámpa. Samu a lámpa szabályos kézmozdulattal történő lendítésével megkísérelte leinteni az első mamutot, csakhogy a mamut nem állt meg a figyelmezetés ellenére. S bekövetkezett a baj. A mamut Sámuelt fellökte ormányával, a lámpás kirepült a kezéből, ami épp a feltaláló ruhájára pottyant, s a lámpásból kieső mécses meggyújotta a szerencsétlent, s a helyszínen olyan súlyos égési sérüléseket szerzett, hogy a varázslók már távgyógyítással sem tudták megmenteni az életét (részben annak is köszönhető a halála, hogy a varázslók a gyógyítást csak emelt díjú kürtfújás esetén vállalták, Samu telefujójának a levegőfeltöttsége azonban nagyon alacsony volt ). Az eset után a főbunkoda azonnal betiltotta a vörös jelzőlámpák, mint testi épséget veszélyeztető eszközöknek a használatát, mindenféle piros színű eszközt beszüntettek, s a hasonló balesetek megelőzése érdekében minden nemű állat leölése és elfogyasztása ellen szigorúan felléptek. Ellenben zöld párt lévén a zöld színt minden mennyiségben engedélyezték, s a lakosságot a zöld, vega ételek evésére kötelezték. Így vált a végül a piros szín a tilos, a zöld pedig a szabad jelzésévé. Samunak rengeteg tisztelője volt már a korban is. Miután a törvényhozó testület vasszigorral csapott le a követőire, valóságos rendszerellenes mozgalommá nőtt ki a Sámuel iránti rajongás. Mivel a temetésre rengeteg ellenzékit vártak, a főbunkoda minden lehetséges eszközt felhasznált, hogy a holttestet olyan helyre helyezzék el, ahonnan még a régészek sem tudják kiásni 350 millió év múlva. A pletykák szerint egyébként Vértesszőlősi leszármazottjai jelenleg a MÁV Pályavasút Zrt.-nél dologoznak, s a vasúti alakjelzők petróleumlámpáinak karbantartásával foglalkoznak. Mások a harmincas években több helyütt is megfigyeltek egy fura alakot: a biatorbágyi hídat gyakran látogatta egy személy égő mécsessel, megint mások a Reichstag környékén találkoztak gyakran a lámpás emberrel…

Szólj hozzá!

Címkék: vicc hülyeség lámpa piros találmány áltudomány ősember előember jelző feltaláló történelemhamisítás vértesszőlősi

A bejegyzés trackback címe:

https://czellbuborek.blog.hu/api/trackback/id/tr241957747

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása